2012. július 23., hétfő

Végre Tanultunk!!

TÁMOP képzés! Szépen csengő szavak, de mit is jelent ez pontosan?Amikor először hallottunk róla, akkor meglehetősen távolságtartóan álltunk hozzá a pályázati forrásból megvalósítható képzésekhez. Nem gondoltuk, hogy ennyi mindent kaphatunk egy képzés sorozat által. Visszagondolva azt mondjuk, megérte, és ha újra kezdenénk, ismét belevágnánk, sőt, ha jobban belegondolok, lehet, hogy tartunk még ilyen képzéseket.
A képzés elvégzésére a DFT Hungária szakembereit kértük fel. Az oktatások 3 témakör szerint lettek szétbontva, melyből egy a vezetőknek szólt, a másik kettő pedig nagyobb létszámmal került megtartásra, szinte minden munkatársnak.
Az első oktatás a rossz terem választás miatt, hogy úgy fogalmazzak nem indultak túl fényesen. Szerencsére tanultunk hibáinkból és az elkövetkező képzéseken folyamatosan javult a tendencia, egyre jobban éreztük magunkat, tárt karokkal vártuk az előadóinkat, akik olyan felkészültséggel és olyan témákkal készültek, melyekről eddig azt sem tudtuk, hogy ennyire fontosak lehetnek. Trénereinket jó barátainkként üdvözöljük, akiktől sok mindent kaptunk.
A kulcsszó az, hogy végre Tanultunk! Tanultunk a hibáinkból, tanultunk a gyakorlati példákból, a lehengerlő előadásokból, és saját gyarlóságunkból is. Megtanultuk helyén kezelni a dolgokat, időt szakítani a legapróbb, már-már jelentéktelennek tűnő dolgok helyes értelmezésére, kezelésére. És ez felbecsülhetetlen.
A TÁMOP pályázat a Tudást adta nekünk, ez olyan, amit más már soha el nem vehet tőlünk, és igen, büszkék vagyunk rá, hogy mertünk belevágni és mertük végig csinálni. Mindenkit arra buzdítunk, hogy ne féljen időt és energiát szánni a tudás megszerzésére, a támogatás adott hozzá. Képezze legjobb munkatársait, hiszen Moliére is azt mondja: „Márványra nehezebb írni, mint homokra, de ott aztán meg is marad sokáig.”

2012. június 18., hétfő

Isten veled telefonadó

Magas a telefonköltség a cégénél? Ajánlom figyelmébe a VOIP telefont, mellyel az interneten keresztül telefonálhat, és ezzel jelentős összegeket spórolhat.
A szolgáltatás lényege, hogy a hang IP adatcsomagokká van átalakítva és ezek az interneten keresztül jutnak el a célpontba. Tehát két vagy több internet telefon között a beszélgető partnerek számára a kapcsolat ideje nem mértékadó.
Csupán egy szélessávú internet-kapcsolatra, egy Voip szolgáltatóval vagy SIP szerverrel való kapcsolatra, valamint egy mikrofonos fejhallgatóra és/vagy egy hangkártyára van szüksége, és több mint 40 országba intézhet ingyenes vezetékes hívásokat, emellett a mobil hívások díja is lényegesen olcsóbb.
A VOIP telefon szolgáltatás legfontosabb előnye, hogy igénybe vétele esetén a telefonbeszélgetések – melyek jelentős részben a hagyományos telefonálás esetén is ma már internetes vonalakon továbbítódnak – már az ön végpontjánál közvetlenül az Internetre terelődnek, ami által jelentős költségmegtakarítást tud elérni.
Egyéni előfizetők, kisebb és nagyobb létszámú cégek is jelentős költségmegtakarítást érhetnek el a VOIP telefonok segítségével, és ez megoldható a meglévő telefonközpont megtartása mellett is.
Mi már használjuk, reméljük Önnek is hasznos ötletet adtunk.
Kellemes spórolást!

2012. május 21., hétfő

Mikor kell fejleszteni?

avagy ha nem jól élezed a fűrészt, akkor előfordulhat, hogy tompább lesz

Egyszer olvastam, hogy akkor kell fejleszteni, amikor válság van. “Micsoda marhaság”- gondoltam. Ha válság van, akkor nincs pénzem és kedvem se fejleszteni, inkább ügyelek arra, hogy fennmaradjak.
Azóta persze rájöttem, hogy tényleg akkor kell... A minap például egyeztettünk egyik ügyfelünk ügyvezetőnőjével a projekt indulásáról, aki elmondta, hogy a korábbi rendszerük bevezetésénél az volt a fő gond, hogy egy nagyon pörgős időszakban kezdték a bevezetést. Kapkodós volt a felmérés, sürgették az éles indulást, mert rengeteg melójuk volt és az előkészítésre nem maradt idő. A rendszer persze több sebből vérzett és az orvoslásra is csak kis energiákat tudtak ráfordítani. Ezért a mi P@rtner.ERP-nk bevezetését egy nyugodtabb időszakban kezdik el és még a hétvégéjüket is rááldozzák, hogy a napi munka hullámai ne sodorják el őket ettől a startégiai dologtól.
Szóval erre való a válság. Ilyenkor kell megállnod és megélezned a fűrészeket, elrendezgetni a kivágott fákat, de akár a boltba is elmehetsz motoros fűrészt vásárolni. Csak ne felejtsd el, hogy a motoros fűrészbe benzin kell (vagy mi) és ha az elfogy és nincs pénzed újratölteni, akkor nagyon nehéz lesz azzal fűrészelgetni a fákat.
A válságban - tapasztalatom szerint - egyszerűbb külső finanszírozást szerezni (pl. pályázat) és az is jó, hogy ilyenkor óvatosabban bánunk a pénzünkkel. Így elkerülhetjük az ERP bevezetés egyik rejtett csapdáját: amikor elfogy a pénzünk a rendszer elkészülése előtt. Ez egy óriási probléma, amiről az ERPk értékesítői sunyin hallgatnak. Nyilván evés közben jön meg az étvágy és az elején nehéz még azt látni, hogy az újabb és újabb kitalált funkciók milyen plusz megoldandó problémákat hoznak magukkal. Viszont a problémával nagyon sokat találkozunk sikertelen bevezetéseknél, ahová minket hívnak tüzet oltani, de olykor a mi ügyfeleinknél is előfordul, ha kapkodós volt a rendszerfelmérés.
Ahogyan a házépítésnél is javasolják, az ERP bevezetésnél is az eredetileg kiajánlott büdzsé legalább 150%-val kell rendelkezned, hogy biztosan be tudd fejezni a projektet. De a plusz 50%-ot dugd el nagyon és ne használd csilli-villi funkciók vásárlására. Arra majd akkor lesz szükséged, ha az indulásod forog majd veszélyben. Ha ennél is többet szeretne a bevezető cég, akkor az már valószínűleg nem a Te hibád. Csak sajnos ilyenkor már benn vagy az alagútban...

2012. április 26., csütörtök

Földön és égen


avagy tök jó, hogy a csapból is folyhat a bor, de azért hadd lehessen már olykor elmenni az étterembe is

Mostanában vitatkoznak arról, hogy mi az ERP jövője. Van, aki azt mondja, hogy az on-premise ERP már haldoklik, és néhány éven belül mindenki a felhőben lesz; van, aki kételkedik ebben és azt mondja, hogy a hagyományos ERP megközelítés soha nem fog eltűnni.
Be kell valljam, hogy annak ellenére, hogy az on-demand irányban nagy befektetéseket tesz a cégünk (pl. 1clickbusiness.com), magam is az utóbbi csoportba tartozom, azaz nem hiszek abban, hogy a szerver-kliens architektúrában működő vállalatirányítás valaha is ki fog tudni halni.
Nem a biztonsági megfontolások mondatják ezt velem, sőt állítom, hogy a kisebb cégeknek ideális a “felhő-alapú” szolgáltatás. A “felhő” segítségével olyan technológiához juthatnak egy igen alacsony, jól kalkulálható havi költséggel, ami normál esetben elérhetetlen lenne számukra.
Gondolj csak az elektronikus levelezésre: a gmail tényleg nagyon jó, sőt, ha regisztrálunk a Google Apps-ra (és ez itt tényleg nem a reklám helye), akkor akár ingyen megkaphatunk hozzá egy nagyon komoly csoportmunkát támogató online megoldást. Persze itt-ott akadozik, de ez akkor is egy óriási lehetőség egy kis cégnek. Azonban van az a méret, ahol már olyan igények és elvárások fogalmazódnak meg (pl. biztonsági és funkcionális területen), amelyek szükségessé teszik egy saját levelezőszerver és csoportmunka-rendszer kialakítását.
Mi a Google.Apps-ot használtuk/használjuk, de nálunk is elérkezett az a szint, amikor úgy éreztük ez már nem elég. Íme néhány igény, amit kizárólag gmail-el nem tudtunk volna megoldani:
- Mi például a leveleinket, dokumentumainkat szeretjük projektek alapján csoportosítani, sőt már a megíráskor a megfelelő projekthez szeretnénk csatolni.
- Feladatokat és a hozzájuk tartozó eseményeket szeretnénk közösen kezelni, nem csak a naptárban megosztani a bejegyzéseket.
Bizonyára van olyan szolgáltatás-alapú szoftver, ami megoldást nyújt a fentiekre is, de a váltás nem olyan egyszerű, ezért mi egy hibrid rendszert alakítottunk ki.
Ugyanígy az ügyvitel esetén, egy kis cég le tudja fedni egy on-line számlázó programmal a kezdeti igényeit, viszont ahogy növekszik, biztosan lesznek egyedi kívánságai, amit az on-line szoftver szállítója nem fog tudni kielégíteni (vagy ha igen, akkor az már nem is igazi on-demand). Ebben az esetben egy másik on-line szoftvert kell keresni, ami tudja a kívánt funkciót (de tartsd észben, hogy ez megintcsak időleges megoldás lesz), vagy váltani egy helyben telepített rendszerre, ami testreszabható.
Az on-premise rendszerek nagy előnye tehát, hogy - bár itt sem triviálisan, de - az egyedi működést le lehet velük követni. Szerintem nem a cég működését kell a szoftverhez igazítani, hanem a szoftvert a működésünkhöz (a kérdés persze, hogy ki van kiért). Ellenkező esetben előfordulhat, hogy éppen azokat a “speciális” folyamataidat standardizálod, amik a versenyelőnyödet biztosították eddig. A Dyntell egy olyan megoldást alakított ki, amellyel “gombnyomással” hibrid kapcsolat teremthető a felhős megoldás és a testreszabást lehetővé tevő ERP megoldás között.
Az on-demand ügyviteli rendszerek nem az ERP ellenfelei, hanem az on-premise dobozos ügyviteli rendszereké. Ebben a küzdelemben persze nem kétséges a kimenetel. Ezek alapján azt javaslom Neked, hogy dobozos szoftverek hosszú életére ne kössél nagy értékű fogadásokat, de ha növekszik a céged, akkor nézz körül az ERP piacon is.

2012. április 16., hétfő

Pályázat: jó vagy rossz?

Az utóbbi években a különféle pályázatok meghatározó szerepet töltöttek be a vállalkozások életében. Szinte minden területre találunk már egy megfelelő pályázatot, legyen az eszközbeszerzés, továbbképzés, informatikai rendszer kiépítése, stb. Ennek ellenére nagyon sok cég még mindig fél belevágni egy pályázati projektbe. Annak ellenére, hogy itt zömében vissza nem térítendő forrásokról van szó, az ismeretlentől való félelem erősebbnek bizonyult a fejlődés lehetőségétől.

Munkám során rengeteg cégvezetővel találkozom, s tapasztalatom szerint sokan nem is sejtik, milyen lehetőségek rejlenek az uniós támogatásokban.

Akár 100%-os támogatással képzési pályázatokon vehetnek részt (TÁMOP 2.1.3), vagy 40%-os támogatás mellett gépeket, eszközöket szerezhetnek be (GOP 2.1.1/A). Emellett pályázhatnak technológiai beruházásokhoz kapcsolódó projektekre, vagy akár 50%-os "árengedménnyel" fejlesztheti informatikai rendszerét (GOP 2.1.1). E pályázat keretében elnyerhető támogatás mértéke maximum 40-50 %, összege pedig minimum 1 millió, de legfeljebb 10 millió forint. A pályázatok benyújtása 2011 július 1-től 2012 december 31-ig lehetséges.

Találkoztam már olyan céggel, aki pár évvel ezelőtt kategorikusan elzárkózott a pályázattól. Azonban a közelmúltban úgy döntött, pályázati forrásból bővíti cégét: új telephelyeket és modern ügyviteli rendszer bevezetését tervezte. A bökkenő csak annyi volt, hogy időközben abban a térségben, ahol ő tevékenykedett, a pályázatokat már felfüggesztették.

A fenti példa is jól mutatja, hogy rengeteg pénzt nem használunk fel a rendelkezésünkre álló keretből. Pedig igény és érdeklődés az lenne a pályázatokra, csak a gondolkodásmódot kell megváltoztatni, és kicsit merészebbnek lenni.

2012. március 26., hétfő

Munkáltatói cenzúra - Facebook

Manapság már szinte mindenkiről elmondható, hogy tagja valamilyen közösségi oldalnak, ahol barátaival beszélget, képeket oszt meg magáról, illetve reagál mások bejegyzéseire. Az ilyen online jelenlét már természetes része életünknek, és eddig szigorúan magánügyként kezelhettük. Igaz, többször volt már terítéken a téma, hogy milyen tartalmakat oszthatunk meg következmények nélkül magunkról ezeken az oldalakon. Hiszen az interneten minden örök: visszakereshető, félreértelmezhető, egy-egy kínos kép, véleménynyilvánítás évek múltán is felhasználható ellenünk.
A fenti gondolatmenetből kiindulva az a legújabb módi, hogy a munkáltatók, és iskolák előre bekérik tagjaik facebook jelszavát, hogy ellenőrizhessék oldalukat, illetve szükség esetén cenzúrázzanak.

A közelmúltban egy brit hírügynökség közölt egy esetet, amikor az állásinterjú során a személyzetisek elkérték a pályázók facebook jelszavát, hogy a leendő munkáltatók ellenőrizni tudják a hátterüket. Sőt, sok munkáltató szankcióként elbocsátást helyez kilátásba, amennyiben a dolgozó nem adja meg a jelszavát.

Az osztrák közszolgálati rádió és televízió (ORF) a munkatársai számára irányelveket fogalmazott meg arról, hogy hogyan viselkedjenek az internetes közösségi oldalakon. Az osztrák közszolgálati média Szerkesztői Tanácsa által megfogalmazott útmutatóban első pontként kiemelték: "nem csak magánszemélyként tekintenek rád az interneten, hanem ORF munkatársként is." A 10 pontba foglalt, 13 oldalas iránymutatásban hangsúlyozzák, hogy nem "szájkosarat" akarnak alkalmazni, sokkal inkább arra bátorítják a kollégákat, hogy "aktívan, de felelősség teljesen" jelenítsék meg magukat a közösségi oldalakon. Mint írták, az irányelveket ajánlásnak, és nem utasításnak szánják.

A fentiekre természetesen a Facebook is reagált. Közzétettek egy tájékoztatót, amiben felhívják a felhasználók figyelmét, hogy nem kötelesek kiadni a jelszavaikat, sőt, jogellenes is, ha valaki ilyet kér tőlük.

Erin Egannek, a Facebook személyiségvédelmi illetékese szerint, ha a "virtuális átvilágítás" során a munkáltató tudomást szerez arról, hogy a pályázó tagja valamilyen privát csoportnak, akkor a jelentkező elutasítása miatt könnyen diszkriminációval vádolhatják.

"Felhasználóként senkit sem szabadna arra kényszeríteni, hogy magánjellegű információkat és beszélgetéseket osszon meg egy állás megszerzése érdekében. A felhasználó ismerőseként pedig senkinek sem szabadna amiatt aggódnia, hogy a privát beszélgetéseik és információváltásaik illetéktelen kezekbe kerülnek mindössze azért, mert az adott felhasználó állást keres."

A jelszavak kiadásának megtagadása az "internetes etikett" egyik legfőbb alapelve. A Facebook szerint a munkáltatók gyakorlata nem csupán a magánszféra megsértése miatt aggályos, de komoly biztonsági kockázatot is jelenthet a közösségi hálózat számára.

A hírek szerint a Facebook egyenlőre nem tervezi, hogy jogi lépéseket indít egyes munkáltatók ellen, de minden erejével azon van, hogy jobb biztonsági körülményeket teremtsen a felhasználói számára.