5 fő ok, amiért egy webáruházban NEM vásárolnak a vevők 2.rész

3. Bizalmatlan az ajánlat valamely részével kapcsolatosan
Ez az igazi "alattomos gyilkos" - úgy képes megakadályozni a vásárlást, hogy még a vevőben sem mindig tudatosul, hogy végül miért nem vásárolt. Ha a vevő valamiben nem bízik, akkor nem is vásárol. Ha az ajánlatnak valamely része "ködös", és a vevő nem látja kristálytisztán, hogy egészen pontosan mit, mikor, mennyiért és milyen módon fog megkapni, akkor nagyon akarnia kell az adott terméket, hogy mégis vásároljon.

4.Bonyolult, vagy logikátlan a vásárlás folyamata
Statisztikák szerint a vásárlások legalább fele a logikátlan, nehézkes vásárlási folyamat miatt bukik meg. Egy webáruház akkor jó, ha a vásárló ösztönösen tudja használni, és a webáruház alkalmazkodik a vásárlói logikához, és nem fordítva. Régen rossz, ha már külön használati útmutató kell egy webáruházban történő vásárláshoz.

5. Nem tud választani a kínálatunkból
Ez a több terméket árusító kereskedők jellemző problémája: ha a vevő túl sok, rendkívül hasonló ajánlattal szembesül, melyek számára közel egyformának tűnnek, és nem kap számára használható döntési szempontot, akkor az esetek jó részében nem vásárol, hanem félreteszi magában az ügyet, hogy "majd később visszatérek rá". Vagy átmegy egy olyan kereskedőhöz, aki segít neki dönteni.

Kevesebb, mint egy évtizede még megtehette egy e-kereskedő, hogy épp csak a vásárlás lehetőségét biztosította a vevőknek, mindenféle vevő-segítő szándék nélkül. A mai versenyben azonban, ahol legtöbbször több tucat (egymástól egy kattintásra lévő) webáruház küzd a vevők kegyeiért, nem tehetjük meg, hogy ezekkel a szempontokkal nem törődünk.

5 fő ok, amiért egy webáruházban NEM vásárolnak a vevők 1.rész

Mindig egy érdekes kérdés, hogy egy webáruházban mitől fognak a vevők vásárolni. De még tanulságosabb megvizsgálni, hogy miért nem vásárolnak végül, melyek azok a legfőbb tényezők, melyek megakadályozzák őket a pénzköltésben. A teljesség igénye nélkül leggyakrabban a következők miatt nem vásárolnak a látogatók egy webáruházban.

1. Nem találja meg a számára optimális terméket
Az első számú ok a legtöbb esetben az, hogy a vevő el sem jut a neki megfelelő termékig - nem találkozik olyan ajánlattal, ami meggyőzhetné őt. Ez a választás-segítés témaköre: egy hatékony webáruház olyan, mint egy jó eladó: segít a vevőnek megtalálni az optimális termékeket.

A választás segítés az egyik legelhanyagoltabb területe a webáruházaknak, ami köszönhető talán annak is, hogy az egyes vásárló típusokat eltérő módon lehet segíteni. A jó hír viszont az, hogy számos eszköz és módszer létezik a választás segítésre, melyet beépítve áruházába azonnali minőségi ugrást érhet el - így vélhetően ez a terület rejti az egyik legnagyobb potenciált.

2.Nem elég meggyőző az ajánlatunk
Ha a vevő eljutott a számára optimális termékig, akkor szembesül a mi ajánlatunkkal: mennyi pénzért pontosan mit is fog kapni. Jó esetben ez pontosan az, amit ő szeretne, és a szemében az adott termék jóval értékesebb, mint amibe kerül, és egyből meg is rendeli, ez viszont az esetek nagy részében nem így történik.
Legtöbbször a látogató úgy gondolja, hogy a termék drága, körbenéz még, vagy még átgondolja, stb. Szerencsére azonban itt is létezik rengeteg módszer az ajánlat hatékonyságának a növelésére, amiből minél többet használunk, annál meggyőzőbbek leszünk.

A cikk folytatása a következő bejegyzésben.

Vállalati Tanácsadás Program

2011 végén a Vállalati Tanácsadás Program keretében egy újabb kezdeményezés indult útjára a Kkv-k versenyképességének és hatékonyságának növelése érdekében. A programmal kapcsolatos közvetítői feladatokat több hazai szervezet közös konzorcium keretében vállalta magára, nevezetesen: az OTP Bank Nyrt., az OTP Hungaro- Projekt Kft., a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA), és a Kereskedők és a Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ).

A Vállalati Tanácsadás Program segítségével a konzorcium Magyarországon első alkalommal kínál uniós pályázati forrásokat a vállalkozások sikerét elősegítő tanácsadói szolgáltatások igénybe vételéhez. Ezáltal hozzáadott értéket jelentő szakmai tudás integrálható a vállalkozásokba, akár 50%-os mértékű vissza nem térítendő támogatás igénybe vételével Budapesten és Pest megyében.

A projekt minden olyan területet lefed, amelyek szakszerű tervezésével növelhető a működési hatékonyság, maximalizálható a profit. A támogatást a következő területeken lehet igénybe venni: vállalati stratégia; szervezet fejlesztés; online megjelenés és e-kereskedelem; technológia és termékfejlesztés; marketing; közbeszerzés; pénzügy, adó, számvitel; horizontális célok; munkaügy és munkabiztonság; ügyvitel és adminisztráció; jog valamint szakfordítás.

Támogatás csak írásos formában teljesített, egyedi megoldást alkalmazó tanácsadási tevékenység után adható. A szóbeli tanácsadás költsége nem elszámolható.

A tanácsadás igénylésének folyamata, illetve hogy pontosan mekkora összegű támogatás vehető igénybe, részletesen megtalálható a következő weboldalon: www.tanacsadastamogatas.hu .

A tanácsadást igénylő vállalkozások 2011 második félévétől nyújthatják be pályázataikat. A program a projekt keretösszegének kimerüléséig, de legkésőbb 2013 második negyedévéig tart. A kezdeményezés még viszonylag új, mégis már közel 100 cég nyújtotta be pályázatát. Az eddig beadott pályázatokról és azok elbírálásáról szintén olvashatnak a fent említett weboldalon.

A vállalkozások és a design

A legfrissebb felmérések szerint a hazai vállalkozások az európai gyakorlathoz képest nagyon kevés hangsúlyt fektetnek a design kialakítására, illetve nem is tartják olyan fontos feladatnak. Pedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy egy jól megválasztott design segítségével jelentős előnyre tehet szert egy vállalkozás.

Egy, a Magyar Formatervezési Tanács felkérésére elvégzett kutatás arra kereste a választ, hogy létezik-e designszemléletű üzleti gondolkodás a hazai vállalkozások körében. Illetve maga a design mennyire segíti elő egy vállalat sikerét.

Az eredmény azt mutatta, hogy egy nehezebb időszakot túlélt cég üzleti szempontból sokkal fontosabbnak tartja a design alkalmazását fiatalabb társainál. Sőt, úgy vélik, hogy a design tudatos alkalmazása előnyt is jelenthet a versenytársakkal szemben.

A kutatás során arra is fény derült, hogy egy adott cégen belül az egyes alkalmazottak is másként vélekednek a design fontosságáról. A döntéseket előkészítők, illetve a diplomás középvezetők fontosnak tartják, míg a stresszesebb munkát végző menedzserek szerint a válság idején "luxus" ilyesmire költeni. A valóság azonban az, hogy nagyobb eséllyel lesz sikeres egy portéka a fogyasztók körében, ha design-többlettel bír. Sőt, az erre fordított költség a tapasztalatok szerint nagyon gyorsan, akár 12-18 hónap alatt teljesen megtérül.

Magyarországon a cégek leginkább a névjegykártya, logó, weboldal design elemeket használják, azonban nagyon kevesen bízzák ezek kialakítását szakemberre, így az igazi siker sokszor elmarad. Valószínüleg ez az oka annak, hogy a vállalatok még nem bíznak a design erejében.

Bajban a hazai informatikai ipar

Az informatikai cégeknél egyre csökkennek a megrendelések, ami nehéz helyzetbe sodorja az egész iparágat. Mi ennek az oka? Elsősorban az, hogy mind a magánszektorban, mind az állam részéről érvénybe léptek megszorítások, illetve költségcsökkentések, ami természetesen kihat az informatikai szektorra is. Az intézmények minden spórolási lehetőséget igyekeznek megragadni.

A közelmúltban Vályi-Nagy Vilmossal, a kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkárral készítettek egy interjút a témában. Beszámolója szerint az elmúlt időszakban csökkentették a vállalatok informatikai költségeit, stabilizálták a kiadásokat, és mindezt úgy, hogy közben nem csökkent a szolgáltatás színvonala.

Az informatikai projektek egyik sajátossága, hogy mindig késve valósulnak meg, ami rengeteg plusz költséget eredményez. Erre lenne megoldás, ha a szervezetek rendelkeznének projektszabályzattal, amely részletezné a bevezetés lépéseit, előre feltárva az esetleges csúszások okait. Emellett szigorúbb felügyelet, irányítás és ellenőrzés is szükséges az informatikai projektek kapcsán.

A kormányzati intézmények szoftver-licenszgazdálkodását megvizsgálva eddig 30-50 százalékkal tudták csökkenteni a kiadásokat, és a kormány nagyot lépett a nyílt forráskód irányába. Szerveroldalon már több ilyen alkalmazást használnak, kliensoldalon még kevesebbet, de ez is megváltozhat a jövőben. Folyamatban van egy kormányrendelet előkészítése, amiben a kormány egységes, szabványos és nyílt fájlformátumok használatát írja elő.

Versenyfutás az adatainkért

Az információ hatalom. Ezt a mondást alapul véve nem szabad csodálkoznunk azon, hogy a cégek, az államok, a hackerek, sőt még a bűnözők is versengenek egymással azért, hogy melyikük tud több adatot megszerezni. Ma már szinte mindenkinek van legalább egy felhasználói fiókja valamelyik közösségi oldalon, és időnk jelentős részét a számítógép előtt, az interneten töltjük. És bizony rengeteg adatot, információt osztunk meg magunkról másokkal.

Sokan küzdenek azért, hogy az IT világban kiemeltebben jelenjenek meg a polgári jogok, és az emberek jobban odafigyeljenek arra, hogy kikkel és milyen információt osztanak meg.

A Web 2.0 korszakkal szinte bárki, nagyon könnyen hozzáférhet az adatainkhoz. A gazdasági élet szereplői pedig egy idő után rájöttek arra, hogy felhasználói adataink által nagyon sok pénzhez juthatnak. Így elkezdték az adatgyűjtést. Sokan nem is tudják, hogy mennyi információ kerül fel róluk a világhálóra, és hogy ezeket kik használják fel. Az embereknek meg kell tanulniuk vigyázni az adataikra, és odafigyelni arra, mit hoznak nyilvánosságra magukról az interneten.

Az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták, hogy szükség van egy globális adatvédelmi kódexre, mely véd minket. A technika fejlettségének köszönhetően már nem csak a felhasználók adatai vannak veszélyben. Az egyes cégek és intézetek adatai ugyanolyan nagy kockázatnak vannak kitéve, mint a mi adataink.

Ezért használjuk az internetet kellő megfontoltsággal és felelősség tudattal. Nem szabad mindig csak az Ok gombot nyomkodni, mindig meg kell vizsgálnunk az adatvédelemmel kapcsolatos beállításokat is.