2009. november 16., hétfő

Milyen információkra van szüksége egy vezetőnek a döntéshez?

Az ma már közhelynek számít, hogy az „információ hatalom”. Sőt, egyre inkább idejétmúlt közhelynek, hiszen manapság nem is az információ hiánya okozza a legtöbb problémát, hanem pont ellenkezőleg: a vezetőre rázúduló rengeteg adatból, információból, sokszor szinte lehetetlen feladatnak tűnik kiválogatni azokat, amelyek valóban szükségesek a gyors és biztonságos döntéshozatalhoz.

Éppen ezért ma már nem az információ puszta meglétén, illetve a mennyiségén van a hangsúly, hanem annak minőségén.

Mik azok a hiányosságok, amik az információellátási problémákat okozzák és mik azok a feltételek, amiknek a megléte esetén beszélhetünk hatékony döntéstámogatásról?

Relevancia és teljes körűség:
Az információ túltengés egyik legnagyobb hátránya az, hogy egy vezetőhöz általában rengeteg olyan információ áramlik, ami a döntések meghozatala szempontjából irreleváns. A vezetőnek ebből a halomból kell kiválogatnia a valóban értékes infókat, ami sok esetben jelentős értékes energiákat von el a hasznosabb tevékenységek elől.

Ennek az ellentettje az, amikor viszont olyan információkat nem kap meg, amikre szüksége lenne, így adott esetben rossz döntést fog hozni.

A fenti problémára nagyon jó példa az az ügyvezető, aki a lehető legrészletesebb kimutatást kapja meg kollégáitól az adott hónapban eladott termékek mennyiségére vonatkozóan (akár napi bontású táblázat formájában), viszont semmiféle információ nem áll rendelkezésére az egyes termékeken realizált fedezetről.
Így nyílván az eladott darabszámok alapján próbál meg termékpolitikai döntéseket meghozni (termékek kivonása, felfuttatása, promótálása, stb.) nem pedig a termékek profittermelési képességei alapján. Adott esetben azt a terméket fogja előtérbe helyezni, amiből sokat vesznek, de olyan nyomott eladási ára van, hogy profit szinte alig képződik az eladásán.

Redundancia mentesség és időszerűség:
Szintén fontos feltétel, hogy egy dologra vonatkozó információt csak egyszer, egy forrásból kapjon meg a vezető. Ennél az egy információforrásnál kell biztosítani a megfelelő kontroll pontokat ahhoz, hogy az adott információ pontos és megbízható legyen. A redundancia mentességet az információ „előállítása” során végig biztosítani kell.

Ennek a feltételnek ma már egy kisebb vállalkozás is csak megfelelő ERP rendszer segítségével tud megfelelni.

A fenti példánál maradva, egy vállalkozás folyamatait integráltan kezelő rendszer lehetővé teszi például, hogy egy értékesítésre vonatkozó adat egyszer kerüljön rögzítésre, akár vevői megrendelés formájában. A megrendelt mennyiséget egy mozdulattal át tudják emelni számlába, a raktár pedig azonnal látja a rendszerben, hogy mennyi árut kell kiadnia az adott megrendelésre.
A pénzügy folyamatosan tudja követni, hogy áll a vevővel szembeni aktuális követelés, a banki utalást pedig a számlára hivatkozva tudja berögzíteni az integrált rendszerbe.
A rendszer össze tudja vezetni az értékesítést a beszerzésekkel, így meg tudja határozni az adott értékesítés beszerzési értékét is.

Egy jó integrált rendszerből a vezető le tud kérni egy vagy több kimutatást, ahol látja egy adott vevő rendeléseit, a rendelésekből teljesített eladott mennyiséget, az eladások értékét, az eladások profittartalmát és a nyitott, még ki nem fizetetlen számlákat.

Integrált rendszer hiányában külön forrásokból kéne lekérje ezeket az információkat és azok fenti formában történő integrálása igen nehézkes lenne.

A jó döntésekhez fontos időszerűség szintén csak egy jó Integrált Rendszerrel biztosítható.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése